Szerző: galaktikaggadmin

  • Mesterséges bőr a telefonokon?

    A Human-Computer Interaction (ember-számítógép interakció  -HCI) kutatója és mérnöke, Marc Teyssier  kifejlesztette  a Skin-On interfészeket , a mobil eszközök mesterséges bőrborítását.

    A valósághű textúra nagyon érzékeny és arra ösztönzi a felhasználókat, hogy használják a normális, megszokott, természetes mozgásokat érintés-érzékeny eszközökön. A műbőr felső rétege „DragonSkin szilikonból készül, bézs pigmentekkel, bőrszerű  textúrája. A vezérlés egy  nyílt forráskódú hardverrel oldotta meg.

    A fejlesztő nyilatkozata szerint az emberi bőr a legjobb felület az érzelmi interakcióhoz. Ha az interaktív eszközöknek saját műbőrük van, ezáltal a felhasználók új vezérlési lehetőséget kapnak.   Egy olyan érzékelő bőrréteget próbált meg kifejleszteni, amely az emberi bőrrel összehasonlíthatóan képes követni a természetes gesztusokat.

    A mű-bőr úgy van programozva, hogy a különböző gesztusokat bizonyos érzelmekkel társítsa. A hirtelen erőteljes nyomás a haraghoz társul, a megütése a figyelem felkeltésének az  eszköze, míg a folyamatos érintés és a simogatás komfort funkciókkal  párosítható.

    A műbőr három rétegből áll, egy közbenső rézhuzal rétegből, amely két szilikonréteg közé van beágyazva. A bőrre gyakorolt ​​nyomás megváltoztatja a rendszer elektromos töltését.

    A feltaláló szerint a következő lépés a bőr realisztikusabbá tétele lesz , olyan tényezőket is figyelembe véve, mint a szőrzet vagy a hőmérséklet.

  • Kutyák – „Biológiai” detektorok a régészetben

    Különleges kiképzésben részt vett kutyákat használnak horvát archeológusok régészeti leletek feltárására. A három belgajuhász, Panda, Sattwe, Mali és egy németjuhász kutya, Arwen, öt időszámításunk előtti 8. századi sírhelyet szagolt ki és észlelt korábban feltárt sírokat is a 2015 óta Drvisica és Karlobag településeken, a horvát tengerparthoz közeli Velebit-hegységben.

    Ez az első eset, hogy kutyákat „biológiai detektorokként” használnak a régészetben.

    Drvisica településen öt feltárt sírból négyben találtak emberi maradványokat, amelyeket szénizotópos kormeghatározással és régészeti leletanyag-elemzéssel az időszámítás előtti 8. és 1. századra datálnak a régészek.

    Do as I do – kutyakiképzés

    A leleteket „vak keresés” és „kétszeres vak keresés” módszerrel fedezték fel. A „vak keresésnél” a kutyák és a vezetőik nem tudják, hol a sír, a régészek vezetője azonban feltételezi azt. Míg a „kétszeres vak keresésénél” senki sem tudja, hol kell keresni. A sírhely nem látható a föld felszínén, és nem lehet tudni, merre találhatók a nyomra vezető szagok. A kutyákat minden esetben megszokott sorrend nélkül, véletlenszerűen engedik a vizsgált területre.

    Csányi Vilmos kutyaakadémiája

    A kutatások megmutatták, hogy a különleges kiképzésben részt vett kutyák akkor is kiszagolják az emberi maradványokat, ha azok nagyon kis mennyiségben vannak a feltárandó területen, ez esetben a 3000 éveseket is.

    A régészet vezetője szerint a meszes talajnak köszönhető az, hogy megmaradtak a szagok.  A kutyák a szagot követik, de nem azonosítják a holttest pontos helyét, ezért elemezni kell a munkájukat, és figyelembe kell venni a különböző geológiai adottságokat.

    A kutyaetológia kulisszatitkai

     

  • A robotika legjobban várt otthon fejlesztése

    A robottechnika otthonainkban először egy kerek porszívó képében jelentkezett. Az igazi intelligens robotok feltérképezték a szobát, észrevették az arrébb tolt tárgyakat és akadályokat, és okos algoritmusuk révén eljutottak a lakás minden tisztítható pontjára.

    Ezt követte ennek kerti mutációja, a robot fűnyíró. A feladat hasonló, csak nem porszívózni kell, hanem lenyírni a füvet úgy, hogy a virágágyások épen maradjanak.

    A hátsó kerttel rendelkezők régóta várnak egy robotra, amely igazán megkönnyíti a kutyatartók életét: ez a kutyapiszok-takarító. A ház körül ez a legkellemetlenebb munka, és örömmel adnánk át egy gépnek.

    A Beetl dolgozik egy ilyen robotnak a fejlesztésén. A masina egy kis zöld traktorra hasonlít, amely felkutatja az elhagyott kutyagumit, és begyűjti azt.

    Ez a kis videó pedig bemutatja, hogyan térképezi fel a robot az udvart:

  • Johanna Sinisalo: A nap magja

    Egy regény hogyan alakulhat egy meglepően durva és meghökkentő első bekezdés után lélekmonitorozássá? Talán ezt hívják úgy, hogy irodalom.

    A történet a leveleken és visszaemlékezéseken keresztül egy disztópikus világot tár elénk. Számomra és az idősebb nemzedék számára ez fájdalmasabb, legbensőbb emlékeink húrjait pengeti meg. Akik hozzánk hasonlóan éltek a múlt rendszer szocializmusában, azok számára ez a légkör fájóan ismerős.

    Valamikor réges-rég, hosszú hajjal, HAIR & PEACE hímzésű bőrmellényben pattogtattam a maroklabdámat a Várban, és amikor egy parkoló autó alá begurult, letérdeltem, hogy kikotorjam alóla. Ekkor egy pillanat alatt ott termett egy ballonkabátos ember, igazolványát mutatva kérte az enyémet. Amikor megmutattam elgurult labdámat, kelletlenül vette tudomásul érvelésem. Életemben először ekkor gondolkodtam el a mindenre kiterjedő, nem kért, sőt egyenesen utált figyelemről.

    A mi hajdani rendszerünktől nem áll annyira messze a regény irányított, ellenőrzött társadalma. Persze a történet nem lenne olyan érdekes, ha csak az elmúlt éra történetét írná le. Kellenek a túlzások, túlkapások, sarkítások, hogy észrevegyük a mi világunkat illető kritikát.

    Sinisalo Finnországa is egy „szép új világ”, ahol a fejlődés embertenyészetté finomodott, de végeredményében ez is ugyanolyan kegyetlen „visszanemesítése” az emberi fajnak. Alárendelve mindent az aktuális politikai uralmon lévő csoport kívánalmainak.

    A Nap Magja

    Ahogy minden elnyomó rendszerben, itt is léteznek ellenállók, akik megpróbálják kijátszani azokat a lehetetlen törvényeket, amelyeket elméletileg a mi életünk jobbítására hoztak létre. De amióta világ a világ, az emberek nem akarnak irányítottan, tiltások által jobbá válni.

    Ebben a történetben érdekes új fogalmakkal ismerkedhetünk meg. A feminő és az eloi a feleségnek tenyésztett, kiszolgáló nő, kizárólag a szaporodás céljára. A morlock pedig az ivartalanított, csak munkára alkalmas alacsonyabb rendű nő. És ott vannak a felhímek és alhímek, elnevezésük mindent elárul. A természetes kiválasztást felváltó tenyésztés kétségtelen jelei, amikor ideológia váltja fel a természet törvényeit.

    A történet jó néhány olyan társadalmi jelenséget erősít fel diktatórikus szabállyá, vagy inkább törvénnyé, amely most is jelen van életünkben. Ezek most marginálisak, inkább csak a bulvármagazinok foglalkoznak ezekkel, hol felmagasztalva, hol becsmérelve, mindig a pillanatnyi igényeknek megfelelően.

    Egy testvérpár életén keresztül követhetjük a történetet. Érdekes és jól működő ötlet, hogy a fiatalabb eloi lány csak hiányával szerepel és tartja fenn a feszültséget. Ő nővére meg nem érdemelt szeretetét figyelmen kívül hagyva igazi feminőként ugrik bele az első felhím karjaiba, és ezzel a vesztébe. Minden társadalmi rendszerben vannak olyanok, akik lelketlenül, erkölcsi gátlások nélkül (vagy annak hiányában) használják ki a legmocskosabb módon az adódó lehetőségeket. Akár szenvedélybetegségük kielégítésére. Nehéz harc, ha nemcsak az egész társadalommal, de a szeretett testvérrel is meg kell küzdeni az ő megmentéséért. Még egy felhím baráti segítsége is kevés lehet hozzá.

    Az elnyomó rendszerekben mindig megerősödik a vallás, és újabbak törnek a felszínre. Ez is egyfajta menekülési forma a valóság elől. A saját hatalom elleni tehetetlenségünk miatt próbálunk egy még nagyobb hatalom karjaiba menekülni. De belefuthatunk abba a csapdába, hogy ez csak álcázása egy másik rendszernek.

    A diktatúrák legfontosabb érve, hogy meg akarják menteni állampolgáraikat a demokrácia dekadenciájától. Sinisalo Finnországában a „roncsdemokráciák” összes élvezeti és tudatmódosító áruját betiltották. A bátrabbaknak nem maradt más, csak a csilipaprikában lévő kapszaicin. Bár tiltott áru, de még beszerezhető, elérhető.

    A történetben a csili az utolsó tiltott gyümölcs, ezért is emelkedik misztikus magasságokba a kapszaicin csípőssége, és épül köré vallás. A szerzőnek a csili az a görbe tükör, amit feltart a mai világ kábítószerfelhasználó, és az azokkal szembenálló, a drogfogyasztást ellenző csoportjainak.

    Lehet azon vitatkozni, hogy a szerző a kábítószerek mellett vagy ellen áll ki könyvében. Inkább arra a jelenségre világít rá, hogy ha valamit tiltunk vagy üldözünk, az sokak számára kívánatossá válik. Mert emberi szükségletünk mássá, egyéniséggé válni, vagy legalábbis ezek illúziója. És mindegy, hogy ez dohány, kokain, vagy egy egyszerű csilipaprika. A tiltás a lényeg, és az ezzel szembeni ellenállás. Mert tiltás nélkül valószínűleg csökkenne az érdeklődés és az élvezeti érték is.

    A történet vége meglepő. A valóság és a misztikum furcsán összefonódik, nyitva hagyva sok kérdést, de lezárva a könyvet. Nehéz eldönteni, hogy ez egy disztópia, vagy inkább alternatív történelem.

    A könyv megfogott, és bátran ajánlom mindenkinek. Aki belemerül, átélheti a diktatúrák kegyetlen logikáját, megmerítkezhet az idősebb nemzedék emlékeiben. Felfedi a diktatúrák legnagyobb csapdáját, hogy abban lenni nem mindig rossz. Fontos ezt átérezni azért, hogy rádöbbenjünk, nem akarunk így élni.

  • 37 éve legkisebb az ózonlyuk

    Az amerikai Nemzeti Légkör-és Óceánkutató Hivatal és a NASA kutatói 1982 óta a legkisebb méretű ózonlyukat mérték az Antarktisz felett.  De sajnos ez nem az ember józan beavatkozásának köszönhető.

    Az ózonlyuk minden évben szezonálisan jelenik meg a déli kontinens felett szeptember-október táján. Idén szeptember 8-án érte el a legnagyobb kiterjedését, A  16,4 millió négyzetkilométert, ami csaknem akkora, mint Oroszország. Ezután gyorsan zsugorodni kezdett,  és szeptember-októberben kevesebb mint 10 millió négyzetkilométerre zsugorodott. Ez valamivel nagyobb, mint az Egyesült Államok vagy Kína.

    A jelenségért nem az ember felelős.  Az Antarktisz fölötti sztratoszférában kialakult szokatlanul, vagy inkább meghökkentően magas hőmérséklet korlátozta drámai mértékben az ózonveszteséget.  Az ózonlyuk csökkenése olyan jelentős, hogy most volt a legkisebb méretű 1982 óta. Összehasonlításként egy átlagos időjárású évben az ózonlyuk mintegy 20 millió négyzetkilométerre nő. Ez akkora, mint Észak-Amerika.

    A mérések kezdete óta  harmadszor fordul elő, hogy a meleg hőmérséklet csökkenti az ózonveszteséget.  Ehhez hasonló időjárás 1988-ban és 2002-ben csökkentette le az ózonlyuk méretét.

    A kutatók hangsúlyozzák, hogy ez nem annak a jele, hogy az ózon gyarapodásnak indult volna a légkörben.  Ez csak egy véletlen időjárási következmény.

    Az utolsó adatok szerint október 16-án az Antarktisz fölötti ózonlyuk még mindig kicsi és stabil volt. A kutatók előrejelzése szerint a következő hat hétben fog fokozatosan bezárulni.

  • Csatlakozz a Galaktika csapatához szuper adminisztrációs gyakornoknak

    Csatlakozz a Galaktika csapatához!

    Itt a lehetőség: Adminisztrációs gyakornoki munkatársat keres a legnagyobb magyar SF profilú kiadó a Metropolis Media, amely a külföldi science fiction és fantasy mellett a magyar kortárs irodalomnak is elkötelezettje.

    Heti 25-30 órában vagy részmunkaidőben keresünk aktív vagy passzív hallgatói jogviszonnyal rendelkező tanulót, aki szeretne tapasztalatot szerezni adminisztráció területén, érdekli a könyvkiadás és szeretne belelátni egy szerkesztőség napi munkájába.

    Feladatok:

    • Napi adminisztráció:
    • Ki-és bejövő számlák adminisztrálása szkennelése.
    • A webshopos felületen a könyvrendelések feldolgozása, összekészítése és postai előkészítése.
    • Levelek postázása és postafiók ürítése heti rendszerességgel
    • Vásárlók napi szintű kiszolgálása.
    • Szerződések lefűzése rendszerezése
    • Kisebb ad- hoc feladatok

    Ismeretek:

    • Microsoft Office programok felhasználói szintű ismerete
    • Webes ismeretek

    Amit kínálunk:

    • kiszámítható jövedelem
    • szuper munkahelyi légkör, fiatalos csapat

    Munkavégzés helye: Budapest,  II. kerület

    Kérlek, Önéletrajzodat fizetési igény megjelölésével küldd a szerkesztoseg@galaktika.hu címre! Hamar behívunk, és ha megfelelsz és megegyezünk, kezdhetsz is!

     

  • Star Wars IX – az utolsó előzetes

    Nyilvánosságra hozták a Star Wars IX – Skywalker kora utolsó nagy előzetesét. A két és fél perces trailer alapján beleadtak apait-anyait a trilógia és egyben mind a kilenc rész lezárásába. Lesznek látványos űrcsaták, megdöbbentően szép közeli jelenetek.

    Lesz benn sok utalás az előző részekre, ismét feltűnik benne az azóta elhunyt Carry Fisher komputerrel életre keltett alakja.

    Látványosan szép lett a trailer promó képe, amely a régi stílus szerint nem fotómontázs, hanem rajzolt-festett plakát. A kettéosztott képen ott van mindkét oldal össze fontosabb karaktere. és egyben jól mutatja a végső összecsapásra való felkészülést.

    Az első visszajelzések szerint a rajongók hatalmas lelkesedéssel fogadják az előzetest. A hazai hagyományos 3D és IMAX mozikba december 19-én érkezik meg a film.

  • Interjú Szente Mihály a St. Mary krónikák sorozat fordítójával

    Jodi Taylort és a méltán népszerű St. Mary krónikákat nem kell bemutatnunk senkinek. De vajon ki áll a magyar nyelvű kötetek mögött? Milyen feladatokkal, nehézségekkel és kihívással jár egy ennyire egyedi stílusú írónő munkáit fordítani? Szente Mihállyal, a sorozat fordítójával készített interjúból választ kaphattok ezekre a kérdésekre.

     

    Mund Katalin(K): Hogyan jött az ötlet, hogy fordítóként dolgozz?

     

    Szente Mihály(Sz.M.): Teljesen véletlenül lettem fordító. Az első fordításomat – a Resident Evil sorozat első részét – 2002-ben készítettem el. Szeretem a munkámban, hogy én is hozzájárulok jó vagy még jobb könyvek itthoni megjelenéséhez, és így részese lehetek egy-egy mű megszületésének. Továbbá, nagy előnye ennek a munkának, hogy nyugodt körülmények között, otthon végezhető – vagy éppen egy balatoni strandon, netán egy hegyi vadászház teraszán, mert ezekre is volt már példa. És nem tagadom, kellemes érzés, amikor az ember egy-egy „nagy” név alatt ott látja a sajátját.

     

    K.: Te fordítod Jodi Taylor könyveit. Mit kedvelsz leginkább az írásaiban?

     

    Sz. M.: Elsősorban a laza, könnyed stílusát. Egyszerűen, tisztán fogalmaz, amit külön nagyra értékelek. Szeretem benne, hogy nem ragad le a részleteknél, hanem nyílegyenesen, lendületesen megy előre. Minden, amit leír, valamilyen formában előreviszi a cselekményt, és ezzel eléri, hogy gyakorlatilag minden oldalon történik valami. Taylor fergeteges humorát szeretem a legjobban. Kiváló érzéke van jó „arcok” megteremtéséhez. A szereplői viszonylag egyszerű jellemek, de egyediek és abszolút szerethetőek.

     

    K.: Mi kell ahhoz, hogy az ember humoros szöveget is le tudjon fordítani?

     

    Sz. M.: Túlságosan nagyképű válasz lenne az, hogy ehhez jól fejlett humorérzékkel kell rendelkezni? Mert szerintem ez kell hozzá, és semmi más. És hát gyenge pillanataimban azzal szoktam áltatni magam, hogy nekem van.

     

    K.: Van valami, amin sokat kellett töprengened, hogyan fordítsd le a szerzőnő St. Mary sorozatában? Okoz-e valami különösebb kihívást számodra a fordítás?

     

    Sz. M.: Igazából nincs, mivel, mint már említettem, Taylor eleve szépen fogalmaz, nem csűri-csavarja a szót. Az egyetlen, ami plusz munkát ad, az a történelmi események, a személynevek, a helyszínek, a ruhák nevének fordítása. Bevallom, ezeknek sokszor kellett utánanéznem, mert sajnos sok év telt el azóta, hogy én töri órán üldögéltem. De mert a történelmet mindig is szerettem, ez egyáltalán nem teher számomra. Sőt, kimondottan örülök, hogy egy kicsit felfrissülnek az ismereteim.

     

    K.: Van kedvenc karaktered a sorozatban?

     

    Sz. M.: Hogyne! Mr. Markham. Az elhanyagolt külsejű, csetlő-botló biztonsági őr, aki mindig hülyeséget csinál és bajba kerül, de aztán – SPOILER ALERT! – valahogy mindig kimászik belőle, és persze másokat is megment. Egyébként ez is Taylort dicséri: megteremt egy alakot, aki első ránézésre egy igazi kétbalkezes szerencsétlen, meg második ránézésre is, de aztán kiderült róla, hogy vérprofi.

     

    K.: A St. Mary-sorozat mellett lefordítottad Jodi Taylor romantikus thrillerét is, a Semmi lányt. Érezhető a könyvön a szerzőnő stílusa? Van hasonlóság a két regény között, vagy teljesen más típusú műről van szó?

     

    Sz. M.: Taylor itt is tisztán, gördülékenyen és lényegre törően ír, de a Semmi lány sokkal visszafogottabb, sokkal finomabb, sokkal nőiesebb, mint a St. Mary-krónikák. Remélem, hogy sikerült ilyennek fordítanom. Szerintem Taylor kiválóan festi elénk, hogy Jenny, a főszereplő, aki egy törékeny, zárkózott és félénk teremtés, hogyan látja a világot. A St. Mary-krónikák és a Semmi lány egyfelől abban hasonlítanak egymásra, hogy a szereplők izgalmas, érdekes egyéniségek, másfelől abban, hogy mindegyikben végig jelen van a humor. Viszont, amíg a St. Mary-kötetekben a humor kimondottan harsány, néhol közönséges, addig a Semmi lányban – egy-két kivételtől eltekintve – finom és elegáns, mint maga Jenny. Ezen túl teljesen más típusúak a könyvek.

     

    K.: Van-e valami, ami különösen megfogott a Semmi lány kötetben?

     

    Sz. M.: Taylor kiválóan teremtette meg a szerkezetét. Egy kis padlásszobából indulunk, és onnantól fokozatosan tágul a tér, kinyílik előttünk a világ, megismerünk más szereplőket, és a folyamatot az életről mit sem tudó, gátlásos és tapasztalatlan Jenny szemével látjuk.

    A másik, ami rabul ejtett, az a bizonyos nagy rejtély. Az elejétől fogva érzékeljük, hogy valami nagyon nem stimmel. Ahogy telik az idő, egyre szaporodnak a baljós jelek és sejtjük, hogy itt még nagy baj lesz. Aztán jönnek a furcsa esetek, a nem várt fordulatok, míg végül, a regény tetőpontján megkapjuk a magyarázatot – egy olyat, amilyenre nem számítottunk. Mint egy jó krimiben…

    A St. Mary krónikák méltán vált elképesztően sikeressé hazájában és külföldön egyaránt. hazánkban is egyértelműen van egy tábor, akik izgatottan várják mindig a következő részt.
    Ha szeretnéd megtudni, mikor jön a következő rész iratkozz fel hírlevelünkre ITT.

  • Űrsiklót az asztalra

    Egészen különleges és látványos asztali hangulatlámpát kínál a SpaceXFanstore.

    Az űrsikló látványos füstfelhőből mintha az asztalunkról emelkedne fel.

    A lámpát bárhova magunkkal vihetjük, nem igényel vezetékes áramot, egy USB újratölthető akkumulátorról üzemel.

    A lámpa 3D nyomtatással késül. Két formában és méretben kapható. A ferdén emelkedő sikló 21 centiméter magas, és 37 dollárba kerül. A függőlegesen startoló változat 28 centiméter magas, az ára 54 dollár.

  • Lunar Gateway – Japán is csatlakozott a NASA állomásának megépítéséhez

    Ausztrália mellett Japán is csatlakozott a NASA Lunar Gateway nevezetű űrállomásának megépítésében. Az állomás olyan lesz mint egy köztes megálló vagy pihenőhely ahonnan visszatérhetnek majd az asztronauták a Holdra és onnan vissza az állomásra.

     

    Az állomás az Artemis küldetés egyik kulcspontja, mely várhatóan 2020-ban valósul majd meg, melynek lényege a Hold további feltérképezése. A Japán Nemzeti Űrügynökség, a JAXA közösen fog együtt dolgozni a NASA embereivel. Japán elsődlegesen technikai támogatást nyújt a projektben, az űrállomás és az asztronauták számára létfenntartó eszközöket, akkumulátorokat és egyéb technológiai eszközöket biztosít majd. Nem titkolt szándékuk, hogy ezáltal nagyobb eséllyel nevezhessenek és küldhessenek majd japán asztronautát az állomásra.

     

    „Szeretnénk már a projekt korai szakaszában részt venni, így erősítve a kapcsolatot és a bizalmat az Egyesült Államokkal, remélve majd egy japán asztronauta is részt vehet a Holdra történő utazásban.” mondta Yoshiyuki Kasai, a JAXA elnöke a The Japan Times értesülései szerint.

    Az állomás tervezett elkészülése 2024 amikor már az amerikaiak már asztronautát is szeretnének a Holdra küldeni.

    Bővebben az Artemis küldetésről az alábbi videóban melyet a NASA készített.