Dr. Mund Katalin írt ajánlót, Ana-Maria Negrilă Jégcsászárcímű SF regényéről.
Novemberben jelent meg Ana-Maria Negrilă Jégcsászár című regénye. A román szerzőnő írása 2008-ban Vladimir Colin-díjban részesült. A kötet megjelenését az Európai Unió Kreatív Európa Programja támogatta.
A magyarországi könyvkiadók, ha modern SF-könyv kiadására vállalkoznak, szinte kivétel nélkül az angolszász irodalomhoz fordulnak. Ebben nyilvánvalóan nagy szerepet játszik az, hogy angolul szinte már mindenki tud, az angol nyelvű könyveket könnyű elolvasni, lefordítani, és könnyebb a róluk szóló kritikákból is tájékozódni. Ezért is fontos számunkra, hogy az európai SF kincseit is bemutassuk a magyar olvasóközönségnek. Hiszen méltatlanul mellőzött könyvekről van szó, amelyek hazájukban nagy sikereket értek el, díjakat nyertek, itthon viszont semmit nem tudunk róluk. Pedig nagyon gyakran éppen az európai közös kulturkincs és történelem révén sokkal inkább hozzánk vagy rólunk is szóló művekről van szó. Ilyen könyv Negrilă regénye is, amiben az SF köntösébe bújtatott nagyon durva elnyomó rendszer félelmetesen pontos leírásával találkozunk.
Helyszín
Egy olyan jövőben járunk, ahol hó és jég borítja a Föld nagy részét. Az emberek hatalmas városokba tömörülnek, melyeknek a felépítése a társadalmi helyzetet is tükrözi. A jómódúak a magasabb szinteken élnek, a szegényebb emberek pedig a földszinthez közelebb. A várost falak veszik körül és generátorok védik a kinti hidegtől. A város leírása eszünkbe juttathatja a Szárnyas fejvadász vagy China Miéville Új-Crobuzon városának leírását.
A város mellett a másik fontos helyszín egy űrállomás, az Ikrek. Ide jutnak büntetésből a rendszer ellenségei, s az ide küldött embereket részint átnevelik, részint teljesen átalakítják. Némelyekből pilóta lesz, akiket beleintegrálnak huzalokkal, vezetékekkel a különböző repülő járművek vezérlőjébe, másokból furcsa szörny-emberek lesznek, akik szabadon tudják változtatni az ujjuk és a karjuk méretét, és hatalmas erejükkel könnyedén tudnak gyilkolni. Az, hogy pontosan mi történik az Ikreken, végig rejtve marad, csak pletykákból, illetve néhány, az Ikrekről visszatérő ember sorsán keresztül szerezhetünk benyomásokat. Így viszont folyamatosan ébren tartja az érdeklődésünket, kíváncsiságunkat a regény, hiszen tudni szeretnénk, mi az ördög folyik itt?
A regénybeli társadalomban egy tipikus elnyomó hatalom uralkodik, amiben három politikai frakció fogott össze: a Fas, a Kod-Konsol és a Benez. Élükön a Tanács áll, akiket egy kemény rendőri erő véd, a szürke ruhás barátságosok. Korábban egy negyedik szervezet is a hatalom részese volt, a JöMa. Ebbe a szervezetbe tömörültek a jövőbelátók és látnokok, akik jóslataikkal megvédték a várost a környezeti csapásokkal szemben, továbbá korlátozták a Tanács hatalmát. Ez nyilvánvalóan nem tetszett az uralkodó csoportnak, ezért betiltották. A JöMa tagjait az Ikrekre vitték. Így jártak a főhősnő szülei és bátyja is. A rendszer könyörtelenül eltiporja a lázadókat.
Szereplők
A főhősnő, Sich egy fiatal lány, az ő szemszögéből ismerjük meg a történetet, s tudunk meg mindent a városról (az ő gyermekkori emlékeiből, a neki mesélt történetekből és legendákból, ahogyan arra ő emlékszik, eseményekből, amiket megtapasztalt). Mindent Sich szubjektív nézőpontjából látunk. Ez a szubjektivitás pedig azért különösen fontos, mert kiderül, hogy az emlékek korántsem megbízhatóak. A történetnek további csavart ad, hogy az Ikreken történő átalakítás során az emberek személyisége is teljesen megváltozik. Nem ritka, hogy egyfajta osztott személyiségre tesz szert valaki, vagyis a testébe olyanok személyiségét is beépítik, akik már meghaltak. Nem elég tehát, hogy az embert a saját emlékezete is becsaphatja, de a létező személyek is olyan gyökeres változásokon esnek át, hogy hirtelen minden emberi kapcsolatunk bizonytalanná válik.
A regény másik fontos karaktere Velmer, akiért Sich kisgyermekkorától rajong. Egy igazán karizmatikus személyiség, aki mindig tudja, mit akar, határozott döntéseket hoz, rejtélyes, s olyan, mintha mindig mindent kontrollálni tudna. Sich-re olyannyira nagy hatást gyakorol, hogy mind a múltban, mind a jelenben is ő határozza meg, akarva-akaratlanul, a lány minden cselekedetét. Velmer az epicentruma a könyv összes történésének, s minden kérdésre az ő személyisége révén, általa, hozzá kapcsolódóan kapunk választ.
Ugyancsak fontos kiemelni Sich és bátyja, Reh kapcsolatát, ami a testvéri szeretet lenyűgöző erejéről beszél.
A városon kívül nomád vadászok élnek, függetlenül és szabadon, ám a jeges éghajlat minden viszontagságát elviselve. Ők még őrizik a régi meséket, legendákat a város alapításáról és a titokzatos Jégcsászárról. A történet gyönyörűen megírt részei ezek a mítoszok, amiket Sich hallgatott a tábortűz melegénél, amikor szüleit elvesztette, és egy ideig a vadászok nevelték.
Cselekmény
A regényben megjelenik egy misztikus hatalom, ami képes pusztító forgószelet támasztani, amivel célzottan tud rombolni, s örök telet tud szabadítani a városra. A könyv cselekménye egyfajta nyomozás, hogy ki és miért akarja a pusztítást. A végére a múlt és a jelen szálai összeérnek, hogy végre fény derüljön a titokzatos Varotej kilétére, motivációjára, a forgószél romboló és bosszúálló céljaira.
A regény legfontosabb érdeme azonban a világépítés, a rengeteg áthallás az elnyomó és besúgó rendszerek működéséről, valamint az emberi lélek ábrázolása, melyet az emlékek bizonytalansága és a szeretet határai formálnak.
Olvassatok bele a könyvbe ITT.
Mund Katalin
https://galaktikabolt.hu/termek/jegcsaszar-jegkorszak/
