Szerző: galaktikaggadmin

  • Interjú Joó Attilával a Jégcsászár műfordítójával

    Dr. Mund Katalin készített interjút, Joó Attila műfordítóval, akinek többek között a Jégcsászár magyar fordítását köszönhetjük.

    Galaktika: Több nyelvből is fordítasz nekünk. Honnan ered a nyelvtudásod?

    Joó Attila: Románból és angolból szoktam fordítani. Román óvodába jártam, lényegében ott tanultam meg a román nyelv alapjait, később, az általános iskolában heti 4 románóránk volt, a gimnáziumban meg heti 6-8. Angolból végig heti 2 volt, egyszerűen tetszett a nyelv (ellentétben például a némettel…). A filmeket szinkron nélkül néztem, ez is sokat segített. Nem mintha válogatni lehetett volna, nem volt szinkron… De így, utólag ez egyáltalán nem baj. Aztán elvégeztem az angol szakot (is) az egyetemen, s mivel angolt tanítok, a tanítás állandó nyelvhasználatot jelent.

    G.: Miért lettél műfordító? Mit szeretsz ebben a munkában?

    1. A.: Érdekelt a fordítás, és egyszer Németh Attila megkérdezte, hogy lenne-e kedvem lefordítani egy tudományos-fantasztikus novellát. Volt. Aztán jött még egy novella, aztán regények is. Ez azért (is) nagyon jó, mert fejleszti a szókincset és a kreativitást (bár, mivel „másodállásban” foglalkozom vele, ez utóbbira kevesebb idő jut, általában nagyon szorít a határidő…). Viszont jó dolog „elmerülni” a művek világában. Persze ehhez is idő kell.

    G.: Milyen volt a Jégcsászárt fordítani? Mi okozott különösebb nehézséget (ha volt ilyen), s mi okozott örömöt? Megszeretted-e a könyvet? Mi tetszett benne?

    1. A.: Nehéz volt lefordítani a Jégcsászárt. Az idő általában megszépíti a dolgokat, és ez most is így van, de néha szenvedtem vele rendesen. Jobban szeretek olyan művekkel dolgozni, amelyekben sok a párbeszéd, szerintem ilyenkor jobban érvényesülhet a fordító saját stílusa is. Ellentétben a hosszú és művészi leíró részekkel. A különböző idősíkokat sem volt mindig egyszerű kibogozni. A román (és az angol) nyelv esetében ráadásul nem mindig egyértelmű, hogy mikor tegeződnek vagy magázódnak a szereplők. Következetesnek kell lenni ebben is. Ez különösen olyankor nem egyszerű, amikor 2-3 napig egyéb elfoglaltságok (elsősorban dolgozatjavítás…) miatt nem fordítok. Ilyenkor sok mindent újra kell olvasni, hogy megint „képbe kerüljek”. De végül is, így utólag azt mondom, hogy megérte a befektetett sok munkát, mert egy egészen különleges regényről van szó. Érdemes elolvasni, mert a végére összeáll a kép: ez egy nagyon összetett világban játszódó csavaros és fordulatos történet.https://galaktikabolt.hu/termek/jegcsaszar-jegkorszak/

  • Ablak izlandra – interjú Halldóra Thoroddsennel

    Halldóra Thoroddsen izlandi írónő, első magyarul megjelent kötete az Ablak, mely bemutatja az időskori kapcsolatokat családdal, új szerelem lehetőségével. Az élet nem ér véget az idős korral. Interjú Halldóra Thoroddsen írónővel.

     

    Mund Katalin(K): Mi motiválta a könyv megírásában? Ön jóval fiatalabb a hősnőnél, honnan jött az ötlet, hogy az időskori szerelem problémájáról írjon?

    Halldóra Thoroddsen(T): A könyv egy versötletre épül. A kép, amit kitaláltam: egy nő az ablaküveg mögött, aztán az üveg összetörik, és ő mindennek a részévé válik. De aztán úgy éreztem, a sok gondolat, ami ebből a képből fakad, nem fér bele egy versbe.

    Azért írtam egy nálam idősebb hölgyről, mert ez illeszkedett a céljaimhoz. Az ötlet régóta foglalkoztatott: a széttöredezett modernitás. Szétfoszlott a szövet, ami egységes kellett volna hogy legyen. A regénybeli asszony nem tudja kibontakoztatni a tehetségét, nincs szerepe már a világban, valamiféle részvétel után vágyakozik.

    Külön dobozokba zárjuk a gyerekeket és az idősebbeket, mindenkit a saját korcsoportjába, így a normális generációs folyonosság megszakad, miközben azok, akik a munkaerőpiacon tevékenykednek, szintén a saját dobozukba zárulnak. A gazdasági szféra egyre erősebb, folyamatosan növekednie kell anélkül, hogy tekintettel lenne valódi szükségleteinkre. Ez pedig elmagányosodott, bezárkózó lelkeket szül. A modern ember legfontosabb feladata az volna, hogy újra összeragassza a társadalmi hálót, amit szétszakítottunk, feldaraboltunk az ipari forradalom következtében. Miféle politika az olyan, ami bezárja és felőrli a lelkünket, az erkölcsünket és a környezetünket?

    K.: Mit gondol a könyvről utólag? Változtatna rajta valamit?

    T.: Amikor megjelenik egy könyvem, akkor búcsút mondok neki, már nem változtathatok rajta. Így ezen nem is gondolkodtam. De biztos vagyok benne, hogy most kicsit másképp írnám meg, ha elölről kezdeném, hiszen minden történetben számos útelágazás van, és már nem vagyok száz százalékig ugyanaz a személy, aki évekkel ezelőtt ezt a történetet írta, de azért mégis nagyon hasonló ahhoz. Ezért kiállok a történetem mellett. Becsülettel próbáltam bemutatni a modern világ koherenciájának hiányát, ugyanakkor egyfajta esztétikai kísérletezés is volt ez. Próbáltam a lehető legjobbat kihozni belőle.

    K.: Mit gondol a magyar borítóról?

    T.: Meglehetősen rideg világot mutat az ablakon túl, de, mint kép, tetszik.

    K.: Mi történt a könyv megírása óta? Min dolgozik mostanában?

    T.: Azóta sok országban jártam, ahol az Ablak megjelent. Ez meglehetősen új nekem, mert nem vagyok egy lelkes utazó (és utálom a repülőtereket). 2017-ben megjelent egy verseskötetem, az Orðsendingar (Figyelmeztetések), és 2018-ban egy kisregényem, a Katrínarsaga (Katrín története). Ez utóbbi a korszellemről szól, vagyis olyan embercsoportokról, akik két nagyon eltérő szellemiségű korszakban élnek.

    Nem látom még tisztán, mivé alakul az, amin most dolgoznom, meglátjuk, hová vezet a munka, de elkezdtem egy új prózát írni, nem verset, egyelőre csak ennyit tudok mondani.

    K.: Van bármi, amit szívesen elmondana az Ablak című regénnyel kapcsolatban, valamit, amiről még soha nem kérdezték?

    T.: Nem, nincs. Az én szerepem csupán az, hogy megírjam a történetet, aztán reménykedem, hogy sok értelmezési szintje lesz. Érdekes, amikor a történetedet számos nyelvre lefordítják. Persze minden nyelv mögött más-más fajta gondolkodásmód rejlik, így nehéz megítélni, hogyan sikerült a fordítás. De nagyon jó volt látni, hogy minden országban, ahová eljutott a könyvem, az olvasók milyen sokféle szinten értelmezték a történetet. Vannak, akik csak a politikai oldalt látják, mások a regény érzelmi vonatkozásaira figyelnek: a magányosságra, az elnyomorosodásra és a szerelemre, akadnak, akiket a filozófiai mondanivaló ragad meg, és vannak néhányan, akik mindent észrevesznek.

    https://galaktikabolt.hu/termek/ablak/

  • Metropolis Media 2020: első fél év kiadói tervezet

    Metropolis Media 2020 első fél év kiadói tervezet

     

    Kedves olvasóink!

     

    Először is, szeretnénk megköszönni, hogy idén is olvastatok, méghozzá többet, mint múlt évben!

    Továbbra is célunk, hogy minél több SF művet eljuttassunk hozzátok, emellett a szépirodalom és szórakoztatóirodalom eddig rejtett gyöngyszemeit megtaláljuk.

    Szeretnénk megosztani mindenkivel jövő évi terveinket, melyek reméljük elnyerik tetszéseteket.

    Kezdetben három olyan regényt jelentetnénk be, amelyhez már borítótervet is tudunk mutatni.

    Michael Walden: Csillagikrek

    Kir Bulicsov: Az utolsó háború

    Johanna Sinisalo: Iron Sky – Támad a Hold!

    A továbbiakban pedig:

    Theodora Goss: Az alkimista lánya (munkacím)

    Az írónő sikeres könyvsorozatának (eredeti sorozatcím: The Extraordinary Adventures of the Athena Club) első része, 2020-ban jelenik meg először magyar nyelven kiadónk gondozásában. Aki ismeri Alan Moore képregénysorozatát, melynek címe: The League of Extraordinary Gentlemen, annak ismerős lesz Theodora Goss könyvének témája.
    A könyv szereplői már ismert karakterek,  némi csavarral. Mary Jekyll, Diana Hyde, Beatrice Rappaccini, Catherine Moreau és Justine Frankenstein, kalandjaikhoz pedig a kései XIX. századi London ad színhelyet.

    Szergej Lukjanyenko: Novelláskötet (munkacím)

    Jodi Taylor: St. Mary krónikák 5. rész – Amit ma megtehetsz…

    José Antonio Cotrina: Vörös Hold ciklus: Aratás (munkacím)

    Jeff Carlson : Fagyott égbolt befejező kötet

    Roman Kulikov és Jezsi Tumanovszkij: Stalker könyv (még nincs cím)

    Arthur C. Clarke: 3001: Űrodüsszeia

    Jodi Taylor: Nem Semmi lány

    Ayahuaska: A lélek indája

    Anna Cima: Probudim (munkacím)

     

    További információk köteteinkről, az év elején várhatók.

  • A világ legkisebb fémszobra

    A zürichi műszaki egyetem kutatói elkészítették Michelangelo Dávid szobrának eddigi legkisebb másolatát.

     

    Bár a reneszánsz géniusz 5,7 méteres szobra márványból készült, a kutatók rézből készítették saját változatukat.  A szobor talapzatával együtt csupán egy milliméter magas. A szobor az általuk kifejlesztett különleges háromdimenziós nyomtatási módszer lehetőségeit akarták ezzel bemutatni.

    A 3D nyomtatás már jó néhány éve jelen van életünkben, de a nyomtatás alapanyaga általában valamilyen alacsony hőmérsékletű anyag, például műanyag, beton vagy akár tészta. A fémnyomtatás a magas hőmérséklet miatt komoly kihívás.   A kutatócsoport néhány éve fejlesztette ki azt a 3D-s technológiát, amellyel nanométer és a mikrométer nagyságú fémszerkezeteket készíthetnek.

    Két méretben készült el a Dávid-szobor: ez első egy milliméter magas, a második egytizeddel kisebb. A kisebb szobor akkora, mint a nagyobb talapzata.

     A folyamat alapvető alkotó eleme egy mikropipetta, amelyet összekötöttek egy konzolos tartóval, ez teszi lehetővé, hogy megfigyeljék azt az erőt, amellyel a pipetta hegye érintkezik az anyaggal. Ily módon a kutatók képesek elektromechanikusan olvasztott fémeket juttatni egy elektromos áramot vezető anyagra nagy pontossággal. A folyamatot automatizáló optikai erőmérőnek köszönhetően rétegről rétegre lehet miniatűr fémszerkezetet építeni. Korábban a kutatók főként csak kicsiny oszlopokat vagy gyűrűket készítettek ily módon. A módszer azonban lehetővé teszi, hogy mindenféle bonyolult szerkezetet és geometriai alakzatot ki lehessen nyomtatni.

  • Borítsuk napelemmel a halálcsillagot

    A Star Wars történet lezárása mindenhol lázba hozta a rajongókat. Egészen különleges eszmefuttatások is születtek. A világ egyik legnagyobb energetikai vállalata az E.on kiszámolta, milyen előnyökkel járna, ha a Halálcsillag felületét napelemekkel borítanák.

    Az alapötlet elég régi, ha az űrbe telepítenénk napelemeket, sokkal nagyobb hatásfokkal működhetnének, ráadásul a nap 24 órájában termelnék az áramot. A megtermelt energiát mikrohullámokkal juttatnák el a Föld felszínére. A kínaiak tervezik, hogy 2050-re megépítik az első ilyen erőművet, ezzel a témával magazinunk korábban foglalkozott.

    Az E.on mérnökei a Halálcsillagot vizsgálták meg. a hatalmas harci állomás átmérője körülbelül 160 km. Az egyszerűség kedvéért kötöttpályás keringéshez hasonlóan csak naphoz legközelebb oldalát használná energiatermelésre. A hasznosítható felülete így körülbelül 40 000 négyzetkilométer lenne, valamivel kisebb, mint Magyarország fele. A hasznos felület esetén nem vették figyelembe a karbantartási és szellőztető aknákat, valamint a kijáratokat, és a bázis védelmi rendszerei által elfoglalt felületet sem.

    A mérnökök a cég legmodernebb Solar moduljaival számoltak. Egyenként kb. 1,75 m²-es felületükkel és 171,4 MWp /km²-es villamos teljesítményükkel ezen a felületen körülbelül 6,8 terawatt teljes termelési kapacitást biztosítanak. A kötött keringés révén a fél halálcsillagot beborító nepelemek 24 órában működve annyi áramot termelnének, amely 2 milliárd 442 millió földi háztartást láthatna el.

    A számítást elvégezték a Halálcsillag 2-re is. Bár az nem épült meg, sőt a galád felkelők felrobbantották, de a 900 kilométeres átmérőjével hasonló feltételek mellett 218 000 terawatt energiát termelne. Ez kb. tízszer annyi, mint amennyire a teljes bolygónknak most szüksége van.

  • A szerkesztőség kedvence forró mint A Nap Magja!

    Elérkeztünk a decemberhez, kisebb-nagyobb buktatókkal, de szinte mindent sikerült a nyomdából megkapnunk, ami be volt tervezve. Legutolsó könyvünk 2019-ben egy kortárs szépirodalma mű Petra Hulová – Mostoha sors című regénye, most pedig elmondjuk mi volt a szerkesztőség kedvence ebben az évben. (Januárban lesz közönség szavazás, ahol könyvcsomagokat sorsolunk majd a szavazók között.)

     

    Johanna Sinisalo – A Nap Magja

    Sinisalo könyve úgy forgatta fel a szerkesztőséget, ahogyan csak kevés könyvnek sikerült eddig. Sokan hasonlítják Margaret Atwood – A szolgálólány meséje sorozatához, még is merőben más érzést nyújt olvasás közben még ha az alaptéma ugyanott gyökeredzik.
    Mindkét műben a nők olyan helyzetbe kerülnek társadalmilag, ami ijesztő sokunk számára. Egyetlen célt szolgál életük az pedig a gyermeknemzés, illetve a férfiak mindennemű kiszolgálása a jólét érdekében. Ám a férfiak is megsínylik ezt a fajta társadalmi berendezkedést.

    A Nap Magja nem jobb Atwood sorozatánál, de egészen más oldalról közelíti meg az alaptémát és más eszközökkel mutatja be, ami helyenként sokkal jobban bevonzza az olvasót. Sinisalo példátlan pontossággal és tudatossággal építi a könyv szerkezetét és világát. Leírásai egyszerűen szépek és gördülékenyek, a nyelvezete ingázik a szépirodalmi és szórakoztató, illetve dokumentarista írások között. Vanna/Vera levelei húgához például egészen líraiak, lágyak. Azonban a világot kreatív eszközökkel mutatja be. Gyermek dalocskák, reklámok illetve törvény részletek leírásával, fedezhetjük fel, ezt az alternatív Finnországot.

    Nem mellesleg a legerősebb bekezdéssel azonnal torkon ragad a könyv. Meghökkentő és megbotránkoztató, mégsem tudja megállni az ember, hogy tovább olvassa.

    Egyértelműen nálunk ez, az Év könyve.

    A Nap Magja

  • Magyar nevet kapott egy csillag és egy exobolygó

    Újabb magyar nevek kerültek fel a csillagos égre. Mostantól Hunor nevű csillag és Magor bolygó is található a Herkules csillagképben. Egy magyar felfedezésű exobolygó és csillaga hivatalosan is magyar nevet kapott egy nemzetközi program keretében.

    Idén lett százéves a Nemzetközi Csillagászati Unió. Különleges eseménnyel ünnepelték meg a jeles évfordulót. Minden országnak lehetőséget nyújtott arra, hogy a nagyközönség elnevezhessen egy csillagot és a körülötte keringő bolygót. Magyarországnak egy olyan exobolygót és csillagát lehetett elneveznie, amelyet Bakos Gáspár a HatNET automata távcsőrendszerrel fedezett fel 2007-ben.

    HAT-P-2b, mostantól Magor bolygó 8,17 –szer nagyobb, mint a Jupiter. A HD 147506 jelű központi csillagát – amely mostantól a Hunor nevet viseli –  5,63 nap alatt kerüli meg, ezzel a leghosszabb keringési idejű fedési exobolygók között van. Pályája rendkívül elnyúlt, 5-15 millió km közötti. A rendszerben más bolygók is lehetnek. A rendszer a Magyarországról is látható Herkules csillagképben található.

    A nevekre a kiírás szerint először 2019 nyarán lehetett javaslatot tenni az interneten. A három hónap alatt beérkezett közel 150, a követelményeknek megfelelő javaslat közül egy ötfős szakértői bizottság választotta ki a végső két nevet.

  • Stranger Things átverés

    A Stranger Things a Duffer testvérek által alkotott amerikai sci-fi-horror minden idők egyik legsikeresebb sorozata.

    A tökéletesen megalkotott, a nosztalgiára alapozó nyolcvanas évekbeli légkör, a remek szereplőgárda, a korszakhoz illő zene, és nem mellékesen a zseniális gyerekszínészek világsikerré tették háromszor egymás után a sorozatot, amely ráadásul a sugárzó Netflix rekordjait is megdöntötte.

    A Stranger Thingsnek hatalmas rajongótábora van, akik imádják a szereplőket. Erre a rajongásra alapozta átverését az amerikai showman,  Jimmy Fallon. New Yorkban található Madame Tussauds amerikai panoptikuma, ahol létrehoztak egy Stranger Things szobát, ahol a gyereksztárok viaszmásaival lehetett fotózkodni. Valójában a viaszbábok helyett a színészek álltak be a jelentbe.

    Javában zajlanak a negyedik évad körüli munkálatok. Az új szezon sem töri meg a sort, így a nézők újabb nyolc, lebilincselő epizódra számíthatnak.

    A negyedik évad forgatása  januárjában kezdődik, és a tervek szerint egészen augusztusig tart majd, így szinte biztos, hogy csak 2021-ben lesz esedékes a premier.

  • Sikeres Blue origin űrugrás

    Ismét egy látványos és sikeres teszten van Túl Jeff Bezos űrcége, a Blue Origin. A New Sephard rakéta űrugást hajtott végre a a világűr határának számító 100 kilométeres Kármán-határon túlra.

    A rakéta első fokozata 2 perc 45 másodpercig működött folyékony üzemanyaggal, mielőtt levált volna róla az űrkapszula. Az űrturisták szállítására készült jármű végül 104,6 kilométer, egész pontosan 343 061 láb magasságig emelkedett.

    A súlytalanság állapota mintegy öt percig tartott a fedélzeten, majd a kapszula kinyitotta három ernyőjét és sikeresen leereszkedett a sivatagban.

    Eközben a rakéta első fokozata sikeres leszállást hajtott végre.

    A jármű még nem szállított utasokat, a kísérlet alatt a teljes indítórendszert tesztelték. Ez már a nyolcadik sikeres teszt volt, ennek már inkább az volt a valódi célja, hogy a rendszer megbízhatóságát reprezentálja a leendő utasok felé.

    A teles repülés itt megnézhető.

    https://www.youtube.com/watch?v=6KWGxt-DXAQ

  • Star Wars esküvő

    A rajongás végső megnyilvánulása, ha egy férfi és egy nő a Star Wars stílusában akar egybekelni. Egy különleges esküvő képei.