Szerző: galaktikaggadmin

A Galaktika bolt oldalán, a bal oldali menüsorban az érdeklődők végre ismét tájékozódhatnak a legrégebbitől a legfrissebben megjelent, angolból fordított fantasztikus elbeszélésekről a bibliográfiából, amelyet Zsoldos Endre készít.

[youtube=http://www.youtube.com/watch?v=g96rLx11zbM?fs=1]

Az értelmező szótár meghatározása szerint az összeesküvés: „titkos szövetkezés vezető politikai személyiség ellen, vagy az állami, társadalmi rend erőszakos megdöntésére.” Minden összeesküvés-elmélet alapja a titok, más szavakkal a magyarázat hiánya: az egyén értetlensége egy talányos cselekménnyel, egy ismeretlen személlyel, általában a környező világgal szemben. Mindez fokozza a szorongást, a kezdődő paranoia pedig kapva kap a legvadabb agyrémeken.

Az összeesküvés-elméletnek több köze van a mítoszhoz vagy a tündérmeséhez. Eliade óta tudjuk, hogy a mítosztalanított világban élő ember teremt magának újakat. Mi más magyarázza azoknak a műveknek a világsikerét, amelyek vissza szeretnék mitizálni a világot, esetleg meglovagolják a „csoda” reneszánszát, A Gyűrűk Urától a Harry Potteren át Dan Brown Da Vinci-kódjáig? Kötetünk tizennyolc francia szerzőjének tizennyolc novellája is efféle modern mítoszokat teremt, az olvasó idegeit borzolva és teljességgel hihető párhuzamos valóságokat vázolva fel, amelyek valamelyike akár a miénk is lehet.

Vajon valóban öngyilkos lett Marilyn Monroe?
Miféle sötét mesterkedés robbantotta ki 1968 májusában a franciaországi diáklázadásokat?
Csakugyan a maffia gyilkoltatta meg John F. Kennedyt Dallasban?
Tudunk-e mindent a 2001. szeptember 11-i merényletről?
Igazából hogyan halt meg I. János Pál pápa?
Mi köze Alan Turingnak Hófehérkéhez?
És ha a Csillagok háborúja nem más, mint egy kolosszális kínai összeesküvés?
Úgy halt-e meg Diana hercegné, mint hisszük?
Hát Elvis Presley?
Hát Maria Callas?

Az Összesküvések könyve – Paranoid történelem 20% kedvezménnyel vásárolható meg a Galaktika boltban.

Éden párhuzamos valóságában javában folyik a harc a Földért két civilizáció között, melyek egyaránt maguknak akarják a hatalmat. A yilané dinoszauruszai nemcsak hogy nem haltak ki, de egy értelmes fajuk a biotechnológia tudományának segítségével meghódította a bolygó nagy részét. Riválisaik, az emberek nem rendelkeznek olyan fejlett technikával, mint ők, de szívósságban méltó versenytársak, és most még a természet is az ő oldalukra állt: jégkorszak közeledik, amit talán csak a melegvérűek élhetnek túl.
A harc minden eddiginél kiélezettebb lesz, és két ellenfél, az ember Kerrick, valamint a yilané Vainté számára egyenesen személyes üggyé válik. Felülkerekedhet-e bármelyikük a másikon, vagy mindkét fajból csupán megkövült csontok maradnak meg az utókor számára?

Az SF Nagymestere csak Frank Herbert Dűnéjéhez mérhető Éden-trilógiájának második kötetében bolygónk egy elképzelt arcát mutatja meg olyan hitelesen és olyan aprólékos kidolgozottsággal, hogy el sem hinnénk, valójában nem így alakult a történelem. „Nagy regény, minden értelemben. A mesterségbeli tudás diadala.” – Washington Post Book World

Harry Harrison: Fagyos Éden
Sorozat: Galaktika Fantasztikus Könyvek
Fordító: Joó Attila
Oldalszám: 408 oldal
ISBN: 9789639828605
Bruttó fogyasztói ár: 2990-Ft

Várható megjelenés: 2010. szeptember 29.

A Galaktika magazin szeptemberi számában új folytatásos kisregény indul, a friss Zsoldos Péter-díjas Szélesi Sándortól, címe: „Szörnyeteg a hajtóműben”. A hónap központi témája a pénz jövője, a cikkekhez kapcsolható még többek közt John Kessel novellája „Az anyagi függetlenség Baum-féle terve”. Alfred Bester „Fura illatfúgá”-jának hőse tökéletes szaglásának köszönheti állását, de jólétét egy titokzatos betegség fenyegeti. Márki István írása Galileo Galileit idézi meg, életének egy apokrif momentumán keresztül. Ben Bova egy lidérces párhuzamos valóságba kalauzolja el olvasóit.

A lap megemlékezik a nemrég elhunyt José Saramago-ról egy tanulmánnyal a szerző és a fantasztikum kapcsolatáról, valamint egy vérbeli SF novellával. A havi retro Robert Sheckley mulatságosan ijesztő története, a „Kísértet–5”.
A játékrovat a „StarCraft 2”-t mutatja be, a filmajánló a „Haláli hullák” című tévésorozatot. Az Intelligens dizájn újabb online képregényeket ismertet, a könyvrovat pedig egy magyar futurisztikus politikai thrillert.
A Galaktika 246. számát keresse a Galaktika boltban, vagy az újságárusoknál!

„Kis lépés egy embernek, de hatalmas ugrás az emberiségnek.” E szavakkal lépett a Hold felszínére 1969-ben Neil Armstrong. Mintegy száz évvel később, egy újabb nagy ugrásnak köszönhetően immár iparosodott az egész égitest. Bányák és gyárak mindenütt, ám a megtermelt javak nem a telepeseket gazdagítják, minden a Földet illeti meg. Ez azonban természetes, a Hold ugyanis egy ideje gigantikus büntetőtelepként üzemel. Tökéletes börtön, hiszen aki néhány évet eltölt itt, a csekély gravitációhoz való alkalmazkodásnak köszönhetően már nem térhet vissza az anyabolygóra.
A „holdlakók” felnövekvő új nemzedékében aztán igény ébred a függetlenségre, arra, hogy a Hold a maga ura lehessen. A Föld kormányainak ez persze nem tetszik, úgy döntenek hát, akár erővel is megőrzik fennhatóságukat. Az elszabadult indulatok elkerülhetetlenül háborúba torkollnak.
Mannie, a félkarú komputertechnikus akaratán kívül keveredik bele a politikai játszmákba, amikor a Hold legnagyobb szuperszámítógépe meghibásodik. A hiba azonban egyáltalán nem az, aminek látszik: HOLMES IV egyszerűen öntudatra ébredt, és úgy döntött, kiveszi részét az emberek függetlenségi háborújából.

Az SF első Nagymestere ezzel a Hugo-díjas regényével írta bele magát kitörölhetetlenül az irodalomtörténetbe. A Hold börtönébent három ízben szavazták az olvasók minden idők tíz legfontosabb SF-műve közé.

„Az ő ötletei jelölték ki a mi utunkat.”
– Tom Clancy

„Egy szó jut eszembe róla: kihagyhatatlan.”
– Robert Silverberg

„Robert A. Heinlein talán minden idők legfontosabb SF-írója.”
– The Science Fiction Encyclopedia

[youtube=http://www.youtube.com/watch?v=PAPmsXSxZ44?fs=1]

A Napkirály Valentine ébren is lidérces álmokat lát, és balsejtelmei beigazolódni látszanak, amikor az alakváltó metamorfok, a Majipoor őslakói fellázadnak, s génkísérleteik elpusztítással fenyegetik a termést, mely létfontosságú a bolygón élő milliárdok számára. Ez a válsághelyzet könnyen háborúhoz vezethet a különféle fajok között. Valentine eközben kétségbeesetten küzd végzete ellen, mert ha a jelenlegi Pontifex meghal, neki kell átvennie helyét a Labirintus komor, föld alatti városrészében – márpedig ehhez nem fűlik a foga. És ha mindez nem lenne elég, több önjelölt Napkirály is felbukkan, szétszakadással fenyegetve a birodalmat.
Vajon sikerül-e megmenteni Majipoor gigászi világát és összetett társadalmi rendjét a végpusztulástól? Van-e még olyan hatalom a bolygón, amely elejét veheti a fenyegetően közeledő káosznak?

Az SF nagymesterének gigantikus trilógiája befejezéséhez érkezik ezzel a kötettel, egzotikus technológiákkal, tengeri sárkányokkal, ökológiai katasztrófával és egy idegen világ más csodáival szembesítve olvasóit.

„Egy zseniálisan elképzelt világ.”

„Silverberg megalkotott egy hatalmas bolygót, csordultig tele élettel és elmesélésért kiáltó történetekkel.”

„Tökéletes az egyensúly… a szerző bebizonyítja, hogy egy trilógia lehet egyre jobb és jobb – akár olyan fokon, hogy az utolsó kötet az elsőt is egy magasabb szintre emeli.”

Robert Silverberg: Valentine, Napkirály
Sorozat: Galaktika Fantasztikus Könyvek
Fordító: Nemes István
Oldalszám: 504 oldal
ISBN: 9789639828575
Bruttó fogyasztói ár: 2990-Ft

Ha a Galaktika boltban 20% kedvezménnyel megvásárolja A hícsík birodalma című Frederik Pohl kötetet, választhat mellé 990 Ft-ért egy másik regényt az Átjáró-ciklusból az alábbi háromból: Átjáró, Túl a kék eseményhorizonton, Találkozás a hícsíkkel.

Az akció augusztus 26-ig, vagy a készlet erejéig tart.

[youtube=http://www.youtube.com/watch?v=uejgkH7XuwQ?fs=1]